2011. szeptember 26., hétfő

11.rész

Bill a szálloda mögé vette az irányt.Elindultunk fölfele egy lépcsőn ami a szálloda tetején ért véget.Egy kényelmes kanapé hevert fent.Bill odasietett és letett majd rám dőlt és érzékien csókolgatni kezdte a testem.Apró nyögések hagyták el a szám melyekre ő csak ravasz mosollyal válaszolt.A ruhámból sikeresen kivetkőztetett és egyre lejjebb haladt forró érzéki csókjaival.A hasam tájékánál lehetett mikor fölhúztam a fejét az enyém mellé.


-Bill...én nem akarom,hogy azt hidd ,hogy könnyen kaphato kis cafka vagyok...-mondtam neki könnyes szemekkel.
-Már nem egyszer bebízonyítottad,hogy nem vagy az...kérlek...nekem nem csak erre kellessz...higy nekem Anna!-mosolyogva mondta és végigsimított az arcomon majd ledőlt mellém.
-Szeretlek...nem akarom azt hidd,hogy erőszakos vagyok.-közölte miközben a csillagokat bámulta.Elpirultam és érzékien hozzá simultam.
-Köszönöm.-a mellkasához simulva nyögtem ki.Szerettem volna az övé lenni.Nagyon.Viszont féltem...még sosem voltam fiúval és nem mertem neki elmondani...Az egész éjjelt átbeszélgettük és nevettük.Annyira jól éreztem magam mellette.Minden gondom elszállt.Tökéletesen betöltötte a bennem lakozó ürességet.Úgy éreztem,hogy megtaláltam a másik felem.Szerettem őt!Mindennél jobban.Másnap reggel álmos szemekkel másztam ki az ágyból.Rágyújtottam egy cigire majd zuhanyoztam.Mióta itt voltam kaptam Jasminetól pár fehér meg más világosabb színű cuccot mert irtó meleg volt itt és a feketébe igen sokat fulldokoltam.
 Fölvettem egy fehér bő pólót és alól megkötöttem,egy rövid farmert,fehér melltartót,alsónemüt meg cipőt,kevés sminket dobtam magamra majd a napszemüvegem elvettem és elindultam fölfele.Jasmine,Bill meg Tom már javában reggeliztek.Mosolyogva Jasminehoz ugrándoztam,puszit nyomtam az arcára majd leültem Bill mellett levő székre.Hirtelen  a tarkómra tette selymes kezeit és forró ajkait az enyémhez tapasztotta.
-Jóreggelt szépség.-súgta a fülembe.Csak úgy forrt a vérem a közelségétől,apró pillangók röpködtek a gyomromba.Elpirultam majd elmosolyodtam.Tom hatalmas szemekkel bámult minket.De végül ő is elmosolyodott.Fölfögta a helyzetet.Reggeli után Billel sétálni mentünk.Kezemet szorosan fogta,mintha félt volna,hogy elrabolnak mellőle.Csak bámultam a gyönyörű arcát,néha néha lenézett rám,észrevette,hogy őt figyelem és elmosolyodott.Mindig elpirultam ilyenkor.
-Bill...Tomnak nem mondtad,hogy mi....-kérdeztem rá .
-Nem...úgy elvan ezzel a helyel,hogy nem igazán beszélgetünk...de előbb utóbb úgyis észre vette volna.-mondta és átölelt hosszú puha kezével.Hatalmasat dobbant a szívem,majd lehajtottam a fejem és a forró homokot kezdtem bámulni.Hirtelen beugrott,hogy ideje elmondanom Billnek,hogy még nem volt dolgom fiúval...úgy éreztem,hogy itt az ideje tudnia...
-Figyelj Bill...-álltam meg és visszahúztam a kezétől
-Igen Anna?-nézett rám kérdően gyönyörű szemeivel.Majdnem elolvadtam.Hatalmas lélegzetet vettem .
-Szeretnék elmondani neked valamit...-mondtam miközben tökéletes arcát bámultam.
-Én...még....nem...nekem...nem...francba...szűz vagyok...-dadogtam ki végül majd szégyenlősen lehajtottam a fejem és iszonyatosan elpirultam.Bill hatalmas szemekkel nézett rám majd hangosan nevetni kezdett.Morcosan ránéztem elengedtem a kezét és sértődötten,karba tett kézzel puffogni kezdtem.
-Iszonyatosan jólesik,hogy  kinevetsz...-duzzogtam neki
-Jaj Anna..neharagudj...nem azon nevetek...hanem azon,hogy alig tudtad kidadogni...nincs ezzel semmi gond miért mondtad ien ijedten?-kérdezi bályos mosollyal az arcán és végigsimított az arcomon.
-Áhh nem tudom...sokan lenéznének az ilyenért...ahogy kinézek senki nem jönne rá erre...-rántottam egyet a vállamon majd elkaptam Bill kezét.Ravaszul elnevette magát.
-Az az igazság,hogy én sem gondoltam,hogy még nem volt dolgod fiúval.-mondta és az eget bámulta közben.
-Ma lesz egy kis dolgom,megígértem Tomnak,hogy elmegyek vele roulettezni de amint végeztem rögtön lemegyek hozzád,ígérem.-váltott témát majd az arcom a kezei közé fonta és annyira érzékien megcsókolt,hogy beleremegtem amit észrevett rögtön és közelebb húzott magához és kezét a combomra csúsztatta.
-Van egy kis meglepetésem számodra.-kacsintott majd fölállt
-És mi az?-néztem rá hatalmas szemekkel.
-Majd meglátod.-mondta és végighúzta hosszú ujjait a hátamon és beleharapott az alsó ajkába.Visszamentünk a szállodához.Ebédeltünk majd elbúcsuztunk Billel,ő elment Tommal és meg a szobámba mentem olvasni.Izgatottan vártam az estét.Nagyon kíváncsi voltam Bill meglepetésére.Ledőltem az ágyra,zenét raktam,a kezembe vettem egy könyvet és a mobilom és olvansi kezdtem.Mikor meguntam az olvasást  bámulni kezdtem a mobilom.Jessica nevét kezdtem keresni a mobilom névjegyzékében.Mikor megtaláltam a nevét megnyomtam a zöld gombot.Becsengett.
-Úristen Anna holvagy?
-Jól vagy?
-Nagyon aggódtam érted!
-Miért nem hívtál eddig?
-Miért...
-Jólvagyok Jess....-szakítottam félbe.
-Anna....rengetegszer voltam nállatok de anyukád nem akarta elmondani hol vagy....és telefonon meg nem tudtalak elérni....-mondta miközben alig vett levegőt.Annyira jólesett ezeket hallani...
-Itt vagyok a Maldív szigeteken Jasmine nagynénimnél.....mondhatni büntetés...de ez kész menyország...-mondtam neki álmodozó hangon.
-És mikor jössz  már haza...?-kérdezte aggódó hangon
-Nem tudom...de anyával nem beszéltem 2 hónapja,nem is akarok,tökéletesen érzem magam itt.-nevettem el magam.
-Jaj Anna...örülök,hogy boldog vagy....hiányzol...még hívj kérlek...-hallottam ahogy sírni kezd.
-Jess.....te sírsz?-kérdeztem tőle már komoly hangon.
-Anna iszonyatosan aggodtam érted...-válaszolta szimmogva
-Jól vagyok Jess szeretlek és hívlak még megígérem,most le kell tennem ...
-Légy jó,szeretlek...szia!
-Anna énis szeretlek szia....!-Borzalmasan elfogott a honnvágy...nemis...inkább csak Jessica hiányzott....Pár apró könnycsepp elhagyta a szemeim...majd elmosolyodtam.Azon gondolkodtam,hogy fölmegyek és megkérdezem Jasminet,hogy hol rouletteznek a szigeten és meglesem Billt.Nem is gondolkodtam sokat,fölszaladtam és megértem Jasminet magyarázza el,hol van a hely.El is magyarázta.Kb 10percnyire volt a szállodától,hamar oda értem.Körülnéztem és megláttam Tom-ot az ölében egy szőke táncos nő ült.Billt kezdtem keresni.Megláttam a pultnál egy  nővel
beszélgetett,nevetgéltek össze vissza majd a nő Bill lába közé túrta be magát és a pólójától fogva magához rántotta.Tátott szájjal maradtam és egy csillogó könnycsepp csordult végig az arcomon.Éreztem amint a szívem repedezni kezd és lassan darabokra hullik,a szilánkjai meg szétvágnak belülről.Összekuporodtam és levegő után kapkodtam.Bill észrevett és a nevemet kiáltotta.Megijedtem és rohanni kezdtem.Gyorsan leszaladtam a lépcsőkön és magamra zártam az ajtót.Összeestem és hangosan sikoltozni kezdtem és sírni.Éreztem,hogy a fájdalom összepréseli a tüdőm.Fulldokoltam.Hihetetlenül fájt ez az érzés,soha nem éreztem hasonlót.Pár percig sírtam még majd minden elfeketedett...talán meghaltam...-

2011. szeptember 8., csütörtök

10.rész

Reggel kibírhatatlan fejfájással ébredtem.Az ágyam mellett levő ásványvíz után nyúltam.Nehezen a számhoz emeltem és ittam belőle egy keveset.Szédelegve fölálltam és a tükör fele vettem az irányt.Az a látvány ami fogadott kész rémálom volt.A smink borzalmasan lefolyt az egész arcomon,a szemeim vörösek voltak a sok sírástól na meg a portól.Hirtelen elfordultam és a fürdőkád fele vettem az irányt és forró vizet engedtem.Szinte megkönnyebbültem mikor belefeküdtem.Hirtelen egy vércsepp hagyta el az orrom.Majd mégegy.Aztán lassan fojdogálni kezdett a vér az orromból.A víz alá merültem,tudtam mitől folyt.Összekucorodtam a vízben és a könnyeimmel küzdöttem.Pár perc múlva halk kopogást hallottam az ajtómon.

-Ki az?-kiáltottam ki
-Én vagyok az Anna...beszélni szeretnék veled.-Hallottam meg Bill hangját.A szívem görcsbe rándult,legszívesebben meztelen az ajtóig rohantam volna,betépásztam volna a szobámba és rávetettem volna magam.De nem engedtem a csábításnak.Muszály volt erősnek lennem,tudtam,hogy értelmetlen lenne.
-Fürdök ,kérlek menj el,nincs amiről beszélnünk.-válaszoltam neki miközben a sós könnyek mardosták a torkom.
-Értem.-szólt vissza majd csönd lett.Hatalmasat sóhajtottam majd kiszálltam a kádból.Fölvettem egy fekete alsónemüt és melltartót,egy átlátszó egyszerű ruhát,szandált,fekete karkötőt és nyakláncot,kisminkeltem magam,összekötöttem  a hajam és napszemüveggel  hátraerősítettem az előrelógó szálakat.
 Éhes voltam.Nagyot sójhajtottam majd elindultam az ajtó fele.Mikor kinyitottam az ajtót megdermedtem.Bill ott állt előttem,a falnak volt támaszkodva.
-Végre!-csapott a homlokára selymes kezével.Kicsitt elmosolyodtam,vicces volt.
-Nem kértelek rá,hogy várj az ajtóm előtt...-szólaltam meg flegmán
-Anna...beszélnünk kell kérlek...
-Miről Bill?-néztem rá üveges szemekkel.Fekete hajába túrt,,majd gyönyörű kezével végigsimított az arcomon.
-Este 8-kor találkozzunk a parton...kérlek gyere el.-tekintete könyörgővé vállt.
-Meglátom...-mondtam halkan majd kezét letoltam finoman az arcomról és fölmentem.Jasmine a reggelim készítette mosolyogva és énekelve.Mikor meglátta az arcom egyből odarohant hozzám.
-Anna...kicsim mi a baj?-nézett rám aggódva
-Jasmine én...én...-akadozott a lélegzetem és sírni kezdtem.Mindent elmondtam Jasminenak.Sok tanácsot adott.Feltétlen megkért,hogy menyek le Billel este a partra,és beszéljük meg a dolgokat.A hajamba túrtam.Jasmine elmosolyodott.Mellém ült és meggyújtott egy cigit majd adott nekem is egyet.Nevetgéltünk pár órát.Nagyon jól kijöttünk,szerettem,hogy foglalkozott velem.Az órára pillantottam,8 óra volt.Fölugrottam és a part fele rohantam.Bill már ott volt,egy napozóágyon ült a pálmafa alatt.Minél közelebb értem hozzá,annál hevesebben vert a szívem.Csillogó szemekkel mért végig majd helyet csinált nekem maga mellett.Gyönyörű és puha kezeit az enyémekre tette és mélyen a egymás szemébe néztünk.
-Anna...tudom,hogy ez most kicsitt túl hirtelen történt de én felfoghatatlanul belédszerettem és úgy érzem,hogy te vagy nekem a tökéletes,akivel el tudnám képzelni a napjaimat...-mondta miközben végig a szemembe nézett.
-Bill...énis pont így érzek irántad de azon nem gondolkodtál,hogy ez csak egy nyaralás,utána el vállnak útjaink,te híres vagy én meg csak egy egyszerű lány...-mondtam és az óceánt bámultam.
-Ez a legkevesebb ami a szerelmünk közé állhat,még hónapokig itt maradok,ráérünk ezen gondolkodni.-mondta és kezei közé fogta az arcom  majd apró csókot lehellt ajkaimra.
-Jólvan.-mosolyodtam el.Hosszasan végigmért majd elmosolyodott ő is.
-Csinos a....izé....csinos  vagy.-ravaszul rámnézett.Összehúzott szemöldökkel néztem rá.
-Perverz!-fordultam el sértődötten.Hirtelen megölelt hátulról és csiklíntani kezdett.Hangosan fölnevettem és rohanni kezdtem.Bill utánam szaladt és rámvetette magát.Megbotlottam és összeestem.Bill rámzuhant és megcsókolt.Kezét a fenekemre csúsztatta.Elpirultam,szerencse sötét volt és nem látta meg.Vadul téptük egymás ajkait a homokban hemperegve.Kezét  óvatosan a combomra csúsztatta és végigsimított rajta..Fölsóhajtottam,elképeztően jó volt.Egy utolsó csókot lehellt ajkaimra majd fölállt és az ölébe vett.
-Bill hova megyünk?-kérdeztem tőle miközben a nyakát csókolgattam.
-Ahol nincs homok.-forgatott egyet a szemein és a fürdőnadrágjából rázta ki a homokot egyik kezével.Hangosan fölnevettem,erre ő megharapott.Grimaszoltam neki egyet  majd elindultunk a szálloda fele...

2011. szeptember 3., szombat

9.rész

Bill elmosolyodott,  felkapott az ölébe majd mikor az ágyhoz értünk ledobott.Letépte a pólót magárol majd rólam  és rámdőlt.Hosszasan csókolóztunk.A keze hirtelen a combomra csúszott és a nyakamat kezdte csókolgatni.Felsóhajtottam erre elmosolyodott.

Nadrágot kezdtem letépni róla mikor halk kopogást hallottam az ajtómon és egy női hang szólalt meg.
-Anna, feljönnél kicsitt,fontos lenne,kérlek.-hallottam meg Jasmine hangját.
-Pillanat jövök.-mondtam.Mindketten Billel nagyot sóhajtottunk majd ő a vállamra hajtotta a fejét.Ravaszul elmosolyodtam majd hirtelen  felültem.Az ágyon feküdt hatalmas szemekkel,nem értette,hogy miért löktem le magamról.A csípőjére ültem és megcsókoltam.Gonoszan rámmosolygott.
-Huncut vagy.-felelte összehúzott szemöldökkel.Nyelvnyújtással jeleztem neki,hogy igaza van.
-Neharagudj,de föl kell mennem,biztos fontos,Jasmine nem szokott zavarni.-mondtam oldalra döltött fejjel.
-Nem szabadulsz.-kacsintott majd fölvette a pólóját.Elindultunk fel a lépcsőkön.Legalább háromszor megbotlottam.Elég ügyetlen vagyok.Bill csak kuncogott mögöttem.Majd a lépcső tetején nedves érzéki csókot hintett ajkaimra és a szobája felé vette az irányt.Majd elolvadtam.Megráztam a fejem és Jasmine fele vettem az irányt aki ravasz mosolyal fogadott.
-Nocsak-nocsak,mit is láttam az előbb..?-gúnyolódott Jasmine majd mindketten nevetni kezdtünk.ELmondtam neki,hogy felfoghatatlanul szerelmes lettem Billbe,amit örömmel hallott és bíztatott.

-Nos visszatérve arra,amiért felhivtalak...-fogta meg a kezem az asztalon.
-Beszéltem anyukáddal...és rákérdeztem,hogy miért hazudott de nem válaszolt csak annyit,mondott,hogy minden lépésed figyeljem....
-Nos Anna...én tudom,hogy nem csinálsz semmi rosszat,bízom benned,nincs szükség itt leskelődni úgy érzem.-mondta mosolygó tekintettel Jasmine
-Bízhatsz bennem Jasmine,nem fogsz csalódni bennem viszont arra kérlek,hogy ne szólj anyáéknak.-válaszoltam  majd megszorítottam Jasmine kezét.Megígérte,hogy nem szól anyuéknak.Ásítottam egy hatalmasat majd felálltam az asztal mögül és lementem a szobámba.Az ágyra dőltem.Billen járt az eszem és a szívem egyre hevesebben vert.Nem hittem el,hogy mindössze pár nap alatt beleszerettem egy fiúba.Gondolkodni kezdtem.Sok értelme nem volt az egsésznek hiszen én meg ő teljesen... teljesen különböztünk.Nem akartam mégjobban kötődni,hiszen nem maradnak itt örökre,csak üdülnek.Valószínüleg ő is tisztában van ezzel,és nem akar tőlem mást csak egy kis hancúrozást.Felültem az ágyon,fölhúztam a  lábaim és rájuk dőltem.Fura érzés fogott el és hirtelen egy apró csillógó könycsepp simított végig az arcomon.Megráztam a fejem és idegesen a bőröndom fele vettem az irányt.Tudtam,hogy mit keresek,valahol kellett lennie egy apró kis zacskónak.Biztos voltam benne,hogyha Jasmine észreveesz rajtam akármit is...nagyon megharagszik.De borzalmasan kavarogtak az érzések bennem,és csak egy kis drog segíthetett rajtam.Nem akartam,de éreztem,hogy szenvedni fogok ha nem teszem meg.Megtaláltam.A kezeim reszketni kezdtek...féltem.Kiöntöttem egy keveset és fölszippantottam.

Teljesen megváltozott bennem minden érzelem.Boldognak éreztem magam újra...őszintén...már hiányzott az érzés.Fölálltam és magamra cibáltam a fürdőruhám.Nem értettem miért akartam úszni,de csak engedtem magama hullámokon.Elkaptam a törölközőm és a medence fele vettem az irányt.Össze-vissza lépkedve értem oda majd rágyújtottam egy cigire.Elképeztően forgott körülöttem a világ.Csak nevettem egyedül.Hirtelen valaki a hátamra tette meleg kezét.
-Anna...mit csinálsz ilyen későn a medencénél?-hatalmas szemekkel nézett rám
 -Úszni akarok...nem látsz?-válaszoltam neki flegmán
-Minden rendben van Anna?-ült le mellém és a kezei közé fogta az arcom.Hirtelen fölálltam és hátrálni kezdtem.
-Békén hagynál már...nem látod,hogy semmi értelme meny innen...!-ordítottam neki miközben egyre jobban hátráltam
-Anna mitörtént...?... várj már nee...-csuklott el a hangja,látta,hogy alig két lépés választ el attól ,hogy a medencébe essek.Utánam kapott de hiába,megcsúsztam a medence szélén és a jéghideg vízbe estem.Elmerültem.Nem éreztem semmit csak azt,hogy a szívem egyre lassabban ver.Tudtam,hogy itt van a vég.De ekkor valaki beugrott utánam és meleg karjait körém fonta majd a a víz felszínére hozott.De már semmit nem láttam,a hangok is egyre halkabbak voltak.Egy kis idő múlva egy meleg takaró alatt ébredtem.Kinyitottam a szemeim és megláttam Billt és Tomot  az ágy mellett.
-Mit keresek én itt?-ültem fel az ágyon ijedten
-Anna...nem emlékszel mit csináltál?-kérdezte Bill lehajtott fejjel

-Majdnem meghaltál, ha nem vagyok kint valószínüleg megfulladsz,nem értem mi volt veled.-nézett rám gyönyörű szemeivel.
-Sajnálom...-válaszoltam
-Anna...mit csináltál?-nézett rám már szigorúan.
-Én sajnálom tényleg nem akartam...de nem bírom ezt...-temettem az arcom a kezeimbe és zokogni kezdtem.Tom csak nézett majd mondta Billnek,hogy ki megy levegőzni.
-Anna én....-szólt volna Bill de a szavába vágtam
-Nem Bill ez nem fog menni nekünk,elképeztően beléd szerettem meggondolatlanul hisz nekünk soha nem lesz közös jövőnk,te meg én nem vagyunk ugyanolyanok és...-mondtam neki zokogva majd kiugrottam az ágyból és a szobám fele rohantam.
-Anna ez nem így van,kérlek várj meg!-kiáltott utánam
-Hagyál kérlek...-mondtam majd tovább rohantam.

Beértem a szobámba és bezártam az ajtót.Összeestem és zokogni kezdtem.Nem ismertem magamra,én soha nem sírtam,főleg egy fiú miatt nem.Elegem volt.Négykézláb elmásztam az ágyig és összekucorodva aludtam el.