6.rész

-Öhm....van valami az arcomon...?-nézett rám aggódva
-Jaj nincs,ne haragudj,hogy elbambultam...-húztam a törölközőt az arcomra,hogy ne lássa hogy elpirultam.Majd rám mosolygott.Nagyon aranyos volt...alig tudtam levenni a szemem róla.Gesztenye barna szemei voltak vékony volt és magas,alig értem a válláig.Nagyon vonzóónak tűnt...Fölpattantam,magamra csavartam a törölközőt majd indultam volna a szobámba.
-Anna...nincs kedved beszélgetni?-fogta meg ajobb karomat gyengéden és hatalmas barna ártatlan szemeivel nézett.Nem tudtam volna ellenálni neki...
-Hát maradhatok...-húztam el a szám észrevétlenül..Nem akartam maradni,borzalmasan néztem ki,gondoltam lemegyek sminkelni meg öltözni...de nem engedett.Leültünk mindketten a napozóágyra .
-Én úgy értesültem,hogy senki nincs a szigeten rajtunk kivül ,de úgy látszik hazudtak..-mosolyodott el.
-Jah...hát énis senki vagyok...Jasmine a nagynénikém...nálla vagyok...-mondtam unottan
-Értem,tehát itt nyaralsz?-csillant föl a szeme
-Nem...utolsó lenne a nyaralási listámon ez a hely de sajnos anyu erre kötelezett....azt hiszi megold vele bármit is ...-sóhajtva mondtam miközben a medencét bámultam.
-Kötelezett?Nem értem,kifejtenéd kicsitt?-nézett rám meglepett arcal
-Nem,semmi felejtsd el amit mondtam-hadartam
-Necsináld,belekezdtél folytasd...kéérlek tudni szeretném ha nem zavar...-nézett rám kérlelően.Ismét nem tudtam ellenállni.
-Tudod mit...ha nagyon tudni akarod elmondom tehát anyu szerint egy drogos vagyok,nem járok haza nem veszem föl a telefont,gyakran kikapcsolom és nem foglalkozom semmivel.És így is vaan.És ezt a szánlmas helyet kaptam büntetésül,nem tudom mikor fogok hazajutni innen...de már nem is érdekel...-kapkodtam dühösen levegő után.Kiábrándult szemekkel nézett rám...

-Na látod...nem is kellett volna elmondanom...tudtam hogy te is lenézel...semmi gond.-fölálltam és mire bármit ismondhatott volna elszaladtam zokogva.Leszaladtam a szobámba,rögtön egy kád vízet engedtem és belebújtam.Egyfolytába Billen járt az eszem....Egyből elítélt...látszodt a szemein...ahogy kétségbeesetten és csodáálkozva nézett rám...azok a szemek mindent elárultak,szavakra nem volt szükség...De talán én is túl bunkón beszéltem vele...hiszen nagyon rendes volt velem,nem érdemelte meg azt a  hangnemet amit tőlem kapott...nem érdemelte meg....Már esteledett.Nem tudtam eldönteni,hogy fölmenjek vacsorázni vagy sem,de végül az igen mellett döntöttem.Előtúrtam  a bőröndből egy fehér térdig érő pólót amin egy halálfej díszelgett és egy egszerű cipőt.

Elvettem egy szál cigit vacsora utánra...magamra akartam maradni és kicsitt gondolkodni.Elindultam fölfele.Mikor felértem táltva maradt a szám.Jasmine,Tom meg Bill ültek az asztalnál,épp vacsoráztak.Tom vett észre majd elmosolyodott.
-Szia Anna,hát te?-Mondta miközben ravaszul mosolygott rám.Bill hatalmasat nézett.Szerintem nem tudta,hogy mi találkoztunk már Tommal.
-Szia...khm...sziasztok..-jöttem zavarba

-Á,Anna gyere itt a te ételed is,ülj csak le oda.-mutatott a Bill melletti székre Jasmine.Nem akartam nagyon oda ülni.Ránéztem Billre és csak úgy csillogtak a szemei és mosolygott.Majd nagyot sóhajtottam oda csoszogtam mellé és leültem.Rengeteget mondtak és nevettek.Tom lába egyvégbe az enyémet érintette és néha-néha perverzül rám mosolygott.Párszor Billre néztem majd mikor épp össze akadt volna a tekintetünk gyorsan elfordultam.Miután megettem a részem fölpattantam a székről,megköszöntem Jasminenak és odébb vonultam cigizni.Meggyújtottam a cigit, beleszívtam majd a kezembe temettem az arcom. és gondolkodni kezdtem.Éreztem,hogy valaki leül mellém.Tom volt az.
-Kislány ez nagyon mérgező.-egy hirtelen mozdulattal kikapta a cigit a kezemből és beleszívott.
-Nem érdekel.-jelentettem ki majd visszavettem a cigim és egy csúnya pillantást vettem az afrofonatosra.Nagyon közel ült hozzám.Véletlenül hátra pillantottam és láttam,hogy Bill mérges szemekkel bámul minket.Ravaszul elmosolyodtam.Beszélgetni kezdtünk Tommal,minden butaságról,nagyon jól kijöttem vele,mindent megértett és saját tapasztalatairól is mesélt.Érdekes volt.Majd hirtelen találkozott a tekintetünk,közelebb hajolt hozzám,tutam,hogy meg akar csókolni.Én nem akartam,hirtelen elkaptam az arcom és szigorúan ránéztem.
-Tom ez nem fog menni,nem vagyok olyan csaj aki az ágyadba fut mert jólnézel ki meg stb.-jelentettem ki határozottan.
-Ne haragudj...megpróbáltam csak...nagyon csinos és szép vagy meg tisztellek,hogy nem vagy könnyen kapható.-mosolyodott el majd fölállt és elment.Hátra néztem,hogy Bill ott van-e még.Bocsánatot akartam kérni.De már nem volt ott.Fölpattantam elköszöntem Jasminetól majd lementem  a szobámba.Ledőltem az ágyra.Pár perc múlva kopogást hallottam.Fogalmam se volt ki lehet az.Odamentem és kinyitottam.Bill elképeztően sexin állt az ajtókeretnek támaszkodva és ártatlan barna szemeivel sajnálkozva bámult.Csak álltam és néztem a szemem előtt megtestesülő szépséget majd hirtelen megszólalt.
-Anna sajnálom a délutáni dolgot. Ha megbántottalak.
-Figyelj Bill,nem neked kell bocsánatot kérnem hiszen én voltam paraszt veled semmi ok nélkül...tényleg sajnálom...-mondtam miközben a végtelen szemeibe néztem.Elmosolyodott.
-Nem haragsszom,bejöhetek?-kérdezte egy írtó aranyos mosolyal az arcán.
-Persze.-tártam ki az ajtót.Bejött és az ágyra ült.Leültem mellé és elkezdtünk beszélgetni,hogy miért vagyok ott,meg az életemről,anyuékról meg ő is mesélt magáról.Rengeteget beszélgettünk.Mikor az órájára nézett gyorsan fölpattant.Már 3 óra volt.
-Nos én megyek...elég késő van és aludnod kell.-eldöltötte a fejét,aranyosan rám mosolygott és az újját az orromon végighúzta.Libabőrös lettem.
-Oké.-mosolyodtam el énis és kinyitottam az ajtót neki.
-Öhm...gondoltam megkérdem lenne-e kedved lejönni a partra velem és Tommal holnap délután?
-Hát..miért is ne.-mosolyodtam el
-Áh de örülök!-ugrándozott és tapsolt örömében.Annyira helyes volt.Majd elbúcsúzott és elment.Becsuktam az ajtót.Fura érzés fogott el...kedveltem Billt...nagyon...talán túlságosan is...